Báttya, ez itt a 237, de utána nincsen semmi! Ja, itt a beugróba! Aha. Te, de ide meg nincs kiírva a doki neve. Lehet nem is jó helyen vagyunk? Most kopogjunk, vagy mi legyen?
Jóvammá, várjá kicsit! Maj ha jön ki valaki mekkérdezzük. Addig hívjad fel a Lacát, hogy ha itt végezünk, megyünk egyből hozzá, igyekezzen hazafele.
Én montam neked, Tesó, hogy ezzel ne kezdgyé, ez egy olyan link alak, meglásd nem veszi fel majd a telefont se. Ezzel másképp kell bánni, majd én megmutatom, aggyad csak ide a telefont.
Pár szitokszó is elhangzik, ilyetténképp folyik a diskurzus. Tipródnak jobbra- balra. Nem érzik közegüknek ezt a kórházi folyosót, de nem is nagyon zsenírozza őket. A többi várakozó nézegeti, találgatja, vajon mit keresnek itt.
Nemsokára nyílik az ajtó, a doktor úr épp egy beteget kísér ki, szeme megállapodik a furcsa négyesen, de valószínű ő már kapott értesítést várható érkezésükről, mert odaszól nekik, hogy: Önök jöttek Békéscsabáról?
A négy férfi kicsit zavarba jön, odasietnek a doktor úrhoz.
Igen, doktor úr, köszönjük szépen, mi lennénk azok.
És melyikük a beteg?- kérdezi a doktor.
Testtartásuk, arcuk karaktere egészen megváltozik, mintha összementek volna. Alázatosak, szófogadó gyerekek lesznek, úgy mondják:
Doktor úr, mi csak az Édesanyánk miatt…
Ha tetszett a cikk, kérlek like-olj és oszd meg másokkal is!
Facebookon is megtalálsz Szerencse Csillag néven.
A cikkben szereplő tartalom a szerző tulajdona!