Elég jó anya

Lehetnek tökéletes pillanatok, napok, karácsonyok, de nem lehet egy nagyon összetett munkakört (biztonsági főnök, pszichológus, főszakács, életvezetési tanácsadó) minden nap, napi 24 órában tökéletesen ellátni. 

 

Ha mindent tudni akarsz, mindenbe beleavatkozol, segíteni akarsz, akkor túl sok vagy.  Adj egy kis teret, hagyjál már – hallgathatod.

Ha nem figyelsz, nem figyelmeztetsz, nem vagy a sarkában, akkor egy rossz, trehány anya vagy. -Milyen anya az ilyen? 

Nehéz megtalálni az arany középutat. Főleg, mivel az anya, egy különleges fajta! Nem tud háttérben maradni. Megérez, védelmez, segít, szeret ha kell, ha nem.

Mert ő egy anya! Ez a feladata. És ő ezt komolyan is veszi. És valljuk be, mi lenne velünk, ha nem venné… 

 

Anyának lenni szerintem nagyjából azt jelenti, hogy lehet egy életen át aggódni. Mindenen. Csak egészséges legyen, le ne essen a hintáról, nehogy bántsák az óvodában, nehogy kibukjon az iskolából, nehogy rossz társaságba keveredjen, nehogy rossz embert válasszon társának, nehogy ne legyen munkája, nehogy ne legyen boldog!

 

Egy anya nem tud nem aggódni és nem tud nem tanácsokat adni. Még ha kéretlenek is. Muszáj neki, hiszen ez a dolga, ő ez alól kibújni már nemigen tud. Néha próbál, vannak nagy veszekedések, de aztán újra ő lesz az anya, ugyanúgy, ugyanolyan.

 

Amikor Nagyi lesz, akkor elkényezteti az unokát, nem úgy bánik vele ahogy kellene, nem is ért ő ehhez, de azért jó, ha rá lehet hagyni a gyereket pár napra. Kicsit rosszul hall, nem figyel oda, nem olyan fürge, elfelejt dolgokat, néha idegesítő. Sokat kiabálunk vele, mert nem akarjuk elfogadni, hogy öregszik. Nem akarjuk elfogadni, hogy lehet lesz idő amikor nem lesz. Nem akarunk erre gondolni. Nem is gondolunk és kiabálunk vele továbbra is! 

Pedig egyszer eljön, hogy egyedül maradunk. És, akkor nagyon egyedül leszünk…

Nem akkor, nem a sírjára kell a virág! 

Becsüljük és vigyázzunk rá most! Amíg van! És mondjuk el Neki, hogy jó, hogy van!
Egy majdnem tökéletes anya!